Kazincbarcika, a színes város

Kazincbarcika, a rendszerváltás utáni gazdasági változások egyik nagy vesztese, 2011 óta következetes munkával próbál kitörni nehéz helyzetéből. A mára Kolorcity névvel fémjelzett új imázs és az ehhez kapcsolódó számos program láthatóan elmozdította a várost a mélypontról. A program egyik, alulról szerveződő elemét az URBACT is befogadta jó gyakorlat gyűjteményébe. Az októberi tallini városfesztiválon pedig a város vezetői ünnepélyes keretek között átvehetik az URBACT Jó Gyakorlat városi címet.

Van-e kiút a szocreálból?

A szocialista ipar felfejlesztésének időszakában kiépült város kiútkereső programja egyfajta arculatváltáson alapult. Az együttműködő szakemberek javaslatai és a nyilvános ötletpályázatok nyomán a „színes város” koncepciót kezdte el a település megvalósítani 2013-ban. Ekkor készült el Szőke Gábor Miklós alkotása, a város jelképévé vált színes unikornis, ami azóta a Sziget Fesztivált is többször megjárta és nagy népszerűségnek örvend.

Ezzel együtt megkezdődött a köz- és lakóépületek homlokzatainak kiszínesítése művészeti alkotásokkal. Mára 33 színes házfal és különféle anyagokból készült modern szobrok, alkotások formájában jelenik meg a kreativitás, művészet a köztereken. Az idei évben egy világhírű holland művész, Remko van Schaik 3D hatású „robot unikornis” alkotása jelentett újdonságot. A város imázsváltása nagy elismertséget vívott ki mind a lakosság, mind a szakmai közönség részéről.

A fejlődéshez természetesen nem elég a dekoráció; a Kolorcity program átfogóan törekszik a közterületek minőségének javítására, a város élhetőbbé tételére. A városrészeket összekötő új kerékpárutaknak köszönhetően Kazincbarcika 2016-ban például elnyerte a „Kerékpárosbarát település” címet. Kazincbarcika a közterületek pihenőfunkcióinak erősítése során innovatív elemeket is meg tudott valósítani: Magyarországon elsőként olyan szabadtéri okos játszóeszközöket telepítettek, amelyek digitális vezérlésük révén nyújtják az aktív mozgás élményét a szabadban. A városi infrastruktúrafejlesztése mellett a program fontos részei a kultúra és a gazdaság, a helyi vállalkozási környezet fejlesztése is.

Nyugdíjasok a hátrányos helyzetű gyerekekért

Az URBACT program Jó Gyakorlat felhívására ugyanakkor a város egy olyan programmal jelentkezett, amely lényegében alulról indult, és sikere éppen egyszerűségében rejlik. Mint ahogy a nyertes jó gyakorlat hivatalos bemutatásából is megismerhető, a program olyan klasszikusnak számító ideálokat valósít meg, mint a generációk közötti együttműködés vagy a társadalmi szolidaritás.

A kazincbarcikai Idővár Nyugdíjas Kulturális Klub tagjai korábban saját maguknak szerveztek szabadidős programokat, később kezdték ezekbe tudatosan – a Kazincbarcikai Szociális Szolgáltató Központ közreműködésével – bevonni a herbolyai városrész szegregátumában élő hátrányos helyzetű gyerekeket. 2013-ban, a kezdeményezés sikere kapcsán rendszeresítették a foglalkozásokat, ami már a város teljes területére kiterjedt. Ennek részeként a családsegítő munkatársak koordinálásával a nyugdíjas klub tagjai, döntően korábbi pedagógusok, önkéntes módon kezdetben heti 2 nap délutánonként foglalkoztak a 7-15 éves, hátrányos helyzetű, tanulási nehézségekkel, iskolai kimaradással veszélyeztetett, többségében roma származású gyerekekkel. 2016-ban 600 alkalommal kb. 25 gyermek vett részt rendszeresen a programokon. Ennek köszönhetően erősödött a gyerekek önbizalma, javult a tanulmányi eredményük.

Belső adottságok és feltételek

Az URBACT célja a jó gyakorlatok gyűjtésével az, hogy inspirációt vagy akár adaptálható megoldásokat ajánljon fel városi vezetőknek, szakembereknek. Ilyen szemmel nézve különösen fontosak azok a körülmények, amelyek egy jó gyakorlat kialakulásához, sikeréhez hozzájárultak. Ezekről a részletekről Wächter Balázst, az önkormányzat tanácsadóját, a jó gyakorlat pályázati anyag kidolgozóját kérdeztük.

Mennyiben speciális Kazincbarcika helyzete a kezdeményezés szempontjából, különbözik-e más hazai városoktól?

Lényegében nincs olyan helyspecifikus adottság, ami szinte bármelyik kis- vagy középvárosban ne állna rendelkezésre. Ebben a méretben még élnek a belső bizalmi kötelékek. A lokálpatriotizmus, a város és az ott élők iránti elköteleződés igen erős. Talán megemlíthető körülmény, hogy sok fiatal hagyta el a térséget a jobb megélhetés reményében, így a helyi nyugdíjas korosztály körében többen vannak, akiknek távol élnek a gyermekeik, unokáik, ennélfogva több idejük, energiájuk marad az aktívabb közösségi élet szervezésére. Továbbá fontos, hogy a kezdeményezésnek legyen egy motorja, mint amilyen Pelle Anna, az Idővár klub vezetője, aki töretlen lelkesédessel keresse az együttműködések új köreit, témáit.

Az önkormányzat, a szociális intézmények hogyan fogadták a kezdeményezést, a megvalósítás melyik fázisában került sor az ő közreműködésükre?

Az idősebb korosztály önmagát kezdte el megszervezni. A szociális szolgáltató feladata volt ugyanakkor a szociális rehabilitációs program megvalósítása. Ennek során a családsegítő szolgálat vezetője, Tátrai Ildikó szólította meg a nyugdíjasok már működő közösségét. Az együttműködés teljesen önkéntes alapon történik. Az önkormányzat közvetlenül nem vállal operatív szerepet az együttműködésben, az együttműködés keretfeltételeit biztosítja. A fiatalos városvezetés, élén Szitka Péter polgármesterrel, nyitottan fogad minden helyi kezdeményezést, amely a fiatalabb generációkkal való foglalkozást célozza, odafigyel rájuk a fejlesztések tervezése és megvalósítása során is.

A nyugdíjas klubon, a szociális intézményen és az önkormányzaton kívül van-e más kulcsszereplő, akinek az aktivitása hozzájárult a program sikeréhez?

A program lényében a nyugdíjas klub és a szociális szolgáltató központ együttműködésével valósul meg. Elmondható azért, hogy különböző akciókba más civil szervezetek, intézmények is bekapcsolódnak. A nyugdíjas klub 2014-től a fiatalokat foglalkoztató témákban (pl. párválasztás, ünnepek, önkéntesség) un. értékátadó programot indított a Szikra Alapítvánnyal közösen az Irinyi János középiskolában, amit a 15-25 éves lakosságot megszólító ifjúsági szervezetével, a La Cosa Nostra Egyesülettel folytatott.

Vannak-e további fejlesztésekre vonatkozó tervek; mennyire lehet felskálázni, kiterjeszteni ezt a tevékenységet?

Nincsenek konkrét bővítésre vonatkozó tervek. Ennek a jó gyakorlatnak a lényege, hogy egy olyan önkéntes tevékenység valósult meg, amely minden résztvevő félnek gyümölcsöző, mindenki jól érzi magát benne. Ez egyben a fenntarthatóság záloga is. Aki akar és tud, bekapcsolódhat, de a kapacitások nem bővíthetők nagyságrendekkel. A programban résztvevők ugyanakkor nyitottak az új dolgokra, új partnerekre, így lehet, hogy egyes tevékenységek idővel változnak, színesednek. Jelenleg például a Gömörszőlősön működő Életért Műhely Alapítvánnyal vannak közös kreatív tevékenységek, például madáretetők készítése és közös kihelyezése. Továbbá tervezik, hogy szorosabban együttműködnek várandós kismamákkal, hogy a generációs partnerség már magzati korban elkezdődjön, és segítsék az édesanyákat a gyermeknevelésre való felkészülésben.

Jó Gyakorlat városok

Kazincbarcika 2017 októberében mutatja be a fent részletezett jó gyakorlatot az URBACT Városfesztiválon Tallinban. A nagyszabású rendezvény egyben lehetőség arra, hogy a város képviselői – mint ahogy valamennyi résztvevő – rengeteg inspiráló gyakorlatot és városfejlesztési tapasztalatot ismerjen meg, és hozza haza azokat, amelyek választ, megoldást jelenthetnek valamilyen területen.

Kazincbarcika mellett Budapest 11. kerülete pályázott és nyert az URBACT Jó Gyakorlat felhíváson a Budapest100 programsorozattal. Első körben tehát Magyarországról ez a két jó példa kerül be a közös európai URBACT jó gyakorlat gyűjteménybe, illetve ők részesülnek a megtisztelő URBACT Jó Gyakorlat város címben, és az ehhez tartozó egyéb lehetőségekben.

Az URBACT Nemzeti Tájékoztatási Pontja a Lechner Tudásközpont.

Forrás: www.urbact.hu